Révfalu

Greges Jánosné: Drávamenti horvát települések II.      2001.

A helybéli horvátok falujukat Drvljancinak hívják. A falu elnevezése a magyar rév "átkelőhely" és a falu főnévi összetétele. A falu ott fekszik ahol átkelőhely van, illetve a Dráván.
A török hódoltság alatt is lakott település volt. A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett, ezt követően horvátok telepedtek meg itt. 1970-ben 75 horvát és 19 magyar lakosa volt. A falu fokozatosan elnéptelenedett, lakói a környékbeli községekbe, többségük pedig Sellyére települtek át. Az utóbbi években jó néhány házat felújítottak és hétvégi házakként használják ebben a festői csendes környezetben.

A révfalusi plébánia történetéből

1925-ben a katolikus hívek kápolnát emeltek a faluban. A kápolnát a 85 kilogramm súlyú haranggal egyetemben Jézus Szentséges Szíve Felmagasztalásának napján Martinkovics plébános úr szentelte fel a falu és a környékbeli településekről ide érkező hívek jelenlétében. Ez volt az első szentmise a faluban. Ezt követően Révfalun évente háromszor tartottak szentmisét: Szent Vitusz Napján, Jézus Szentséges Szíve Felmagasztalásának napján valamint a Szentséges Szűz Mária napján.

Az I. világháborúban elesett révfalusi lakósok

  1. Berkics János
  2. Borovácz Vince
  3. Goják György
  4. Rasztia György
  5. Tunisz István

A II. világháborúban elesettek adatai nincsenek kigyűjtve az önkormányzatnál.


A kápolna védőszentjének ünnepe:

Jézus Szentséges Szíve június 11.
Régebben még 2 búcsú volt. Szent Vid és Kisboldogasszony ünnepe is.